Én is gamer... Te is gamer...

2014. június 06. 00:50 - Válasszunk

Független fejlesztgetők...

Az IDDQD blog nemrég írt a Steam legrosszabb játékáról. Joggal merül fel a kérdés: Hogy jelenhet meg egy ilyen játék? A válasz egyszerű: a független fejlesztők játékaira komoly az igény. És nem azért, mert minden ilyen játék igazán jó lenne. Sőt! A legtöbb ilyen játéknak komoly hiányosságai vannak. Csakhogy sok esetben a nagy kiadók előre beharangozott játékai sem hozzák a tőlük elvárt szintet. Ellenben a legtöbb nagy játék drága, és ha nem akarod, hogy hiányos legyen akkor kénytelen vagy a "deluxe" változatot választani. Annak az árából pedig pont 10 olcsóbb független játékot vehetsz meg. 

10 olyan játékot, amik egy része pusztán azért lesz eleinte ócskaság, mert már a korai alpha verziók is elérhető. A játék fejlesztését ugyanis csak a korai alpha verziók eladásából tudják finanszírozni. A jó ötlet megkapta a zöld lámpát, de még ki tudja menni időbe telik míg a játék tényleg játszható lesz. Ha minden 5. ilyen projektből lesz jó játék, akkor is jól jár a vásárló. Persze nem minden félkész játék olcsó. A félkész játékok között pedig ott vannak olyan címek is, mint a Prison Architect vagy akár a Galactic Civilization III. Hogy a Stardock még a "független" kategória, vagy már "nagy kiadó" az közel sem egyértelmű. De tény, hogy az ő félkész játékuk kifejezetten drága. De legalább bevallottan rossz játék egyelőre. Az viszont tény, hogy a félkész játékok sokakat vonzanak.

Részben azért, mert némi alternatívát nyújtanak a 0 kockázatot vállaló, 0 újdonságot kínáló nagy kiadók játékaival szemben. És merem megjegyezni, hogy a nagy kiadók elméletileg kész játékai között is van számos kifejezetten pocsék darab. A blog indulásakor felmerült a kérdés, hogy hogyan pontozzuk a játékokat? Valaki megvesz egy játékot, több napig dolgozott az áráért. Majd előjönnek a technikai problémák. A support lassú, rosszabb esetben nem is segítőkész, nem is kompetens, vagy kifejezetten bunkó is. Egy idő után elmegy a kedved a játéktól, jön az uninstall.

Szórakozást akartál venni, de csak bosszúságot kaptál. És az újságíró közli, hogy ez 7/10... Elvben jobb az átlagnál. Mert ugye az alap koncepció eléri a tisztes középszert. Nem jó semmit lehúzni. Az art department dolgozott a megjelenésen, és a zene, a hangok is rendben vannak. Csak éppen az egész nem ért semmit. Nem korrekt erre azt mondani, hogy "7/10" valamennyire jó vétel. Mert cseppet sem az. Cseppet sem az. Semmit sem ért, tehát a realitás sok szempontból akár a  0/10 is lehet.

Nem azért, mert én le akarom húzni. Az semmit sem számít. Hanem mert borítékolható, hogy sok ember számára nem fog érni semmit. Hogy a Metacritic oldalán tömegek értékelik majd szintén nullára. És ők azt várnák el az ismertetőket író oldalaktól, hogy előre jelezze a problémát, hogy nekik már ne kelljen megvásárolni az adott terméket. 

Újra hittél a nagy kiadónak. 50 Euro elment a játék árára, így legalább nem csonkán kapod meg. A hype meggyőzött: Ez kell neked, de legalábbis érdekes, és rossz lenne kimaradni belőle. Elindítod a játékot, a kiadó logóját meglátva máris hevesebben ver a szíved, dolgozik az adrenalin. No nem az izgalmas játék miatt. A biosz óráról ismert pavlovi reflex a várható stresszre, bosszúságra, a supporttal való küzdelemre készít fel. Nem tudod nem gyanakodva nézni a játékot. 

Jön a menetrendszerű probléma. Instabilak a serverek. Idővel persze elindul. Nem kell sok gondot megoldani hozzá. A másoknak majdnem tökéletes grafikából, neked nem a tökéletes, hanem a "majdnem" a hangsúlyos. Ha tudatosan nem is veszem észre... A gyanakvást, a kezdődő idegeskedést már táplálja. Majd előkerülnek a szokott gyerekbetegségek, jön a gyors DLC éhség. A kezdeti bugokat jelentgetve hamar tapasztalod a support még mindig inkompetens... 

Könnyű megbánni, hogy megvettél egy játékot. És bizony eszedbe jut, hogy hány napot robotoltál azért, hogy megvehesd... Ilyenkor nagyon nem szép, hogy az inkompetens supporttal meg mindennel együtt a játék kap egy jó értékelést. És a jó értékelés mellett ott a kiadó fizetett hirdetése. Majd a sokadik pocsék játék, jó értékelés, reklám szenthármasságnál a megrendülő bizalom. Régen az újságíró is jobb volt. És sokuk ugyanúgy eljárt a Csokonai klubjába programot csereberélni, mint az átlag gamer. Így a vélemény mögött sokszor ott volt az ember, a megismerhető tapasztalat. A kommentelés kapcsán előfordul flamewar helyett pedig a levelezési rovatokban válogatott levelekre érkezett jól megírt válasz.

A Steam legrosszabb játékaként ismert Air Control viszont nem kerül ennyibe, nincs hypeolva, és a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatti idegeskedésről is megkímél. A játékra szánható büdzséből nem csak egy játékot tudsz venni. Azaz a pénzedből még mindig maradt valami. Még mindig vehetsz 9 másik játékot. És felettébb valószínű, hogy a között a 9 között lesz jó is. Ráadásul hiába ez a legrosszabb játék ma a Steamen, korábban mondjuk Desura-n még rosszabb volt. Hogy meddig jut el a fejlődéssel? Nem tudjuk. Lehet, hogy mindig is pocsék lesz, de több "közel ennyire vacak" projektből akár valami "elfogadható" dolog is kijöhet pár év múlva.

És bár a megvalósítás legendásan pocsék, azért jegyezzük meg: Az ötlet, hogy a légiközlekedés kapcsán akár a kabinszemélyzet is "érdekes téma" lehet, sok játékmód kerülhet elő pedig új. Egy érdekes kísérlet. És sok vacak játékkal játszva azt is finanszírozzuk: Idővel legyen valami új is. 

Legyen valami új, amikor a nagy kiadók marketing csapata azt mondja: A tizenéves konzolos játékos jó piac. Mert nem is emlékezhet egy 5 éves játékra, mert akkor még nem játszott. Nem fog panaszkodni a DLC miatt, hanem kisírja a szüleinél. A sokadik buta klón után az amatőr fejlesztők érdekes kísérletei akkor is értéket jelentenek hosszabb távon (a változatosság alapját teremtik meg), ha 10 esetből 3 hozza a középiskolás fejlesztő pocsék programja szintet.

Még ez is többet ér, mint az agyon hypeolt, egy kaptafára készülő, tucattermék, az előre megjósolható problémákkal, a rossz supporttal. Mert amikor szórakozást akarnánk venni, azzal így is úgy is többnyire csak idegeskedést kapunk. Csak ahhoz nem fér 9 másik (közte többnyire több jó is) a kosárba, míg ezzel igen. A csalódást keltő nagy címek között nem lesz olyan kísérlet sem, amit idővel valaki megcsinál majd jól is. A nagy címek kapcsán a fanboy csapat is bosszantja a csalódott játékost. 

És ne feledjük, sok esetben a zöld lámpa, a kereskedelmi forgalom sokszor egy-egy olyan alfa verziónak szól, amiben még a játékmenet, az irányítás 2/3-a hiányzik. Ilyenkor pedig tudjuk, hosszú idő telhet el míg az alpha verzióból korai béta lesz, majd abból RC, majd abból egy valóban kiadásra kész termék. És nem minden játék jut el eddig. Az ötlet, a játékmódok, az irányítás pár alapkoncepciója jelent meg. Ez messze van még attól, hogy játék legyen. És még messzebb attól, hogy szórakoztató legyen.

De sok hard core gamer kíváncsi rá, hogyan készül el (vagy nem készül el) egy játék. És a játszhatatlan alpha verzióról is véleményt mondd, kommunikál a fejlesztővel, és igyekszik ott lenni a korai bétáknál is, és később is. Ez a hard core gamer hozzáállás az, ami mellett nem zavar, hogy megannyi megvásárolt korai alpha verzió teljesen játszhatatlan. Aki ezt tudja, ezzel a kockázattal együtt vett meg egy korai alpha verziót, az éppen úgy "előre fizet" egy bizonytalan kimenetelű projektért, mint aki a kickstarteren fog bele az előfinanszírozásba. Csak a különbség, hogy az alpha verzió birtokosai el tudják mondani a véleményüket a fejlesztőnek és nem csak pénzzel, de ötletekkel is beszállhatnak a projektbe. 

Sokak számára jobb ajánlat ez, mint a nagy kiadók egyik-másik tucatjátéka. Így pedig a Steam okkal ad teret az ilyen kezdeményezéseknek. Amit tanulhat az Air Control körüli ügyekből, hogy látványosan jelzi mikor van szó korai alpha verzióról, már "funkcionálisan majdnem teljes" későbbi alpháról, bétáról, vagy éppen (közel) végleges játékokról. De ezzel együtt sem adnék jobb értékelést sok ilyen alpha verziónak, mint 1/10.

Egy közepes értékeléshez is az kell, hogy a játékosok okkal bízhassanak benne: A játék sokkal több örömet szerez mint bosszúságot. És itt a játék árának előteremtésével járó kényelmetlenségeket is számolom. Ez pedig szigorú mérce. De azt hiszem igazságos. És remekül összemérhetőek vele az olcsó, egyszerű független játékok és a nagy kiadók sokkal komolyabb címei. Ez egyfajta ár / érték arány. És itt az olyan gyengébb grafikájú közönségsikereknek is van esélye, mint a Minecraft. A hulladéknak viszont nem sok. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gamerandgamer.blog.hu/api/trackback/id/tr716261580

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Én is gamer... Te is gamer...
süti beállítások módosítása